A Tünde nevet Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból. A költői nyelvben használatos a tünde jelző is, Madách Imre „tünde mámor” formában használja tünékeny, semmibe vesző értelemben, míg József Attilánál „tünde fény” változatban találkozhatunk vele, mely a tündöklő jelzőt helyettesíti. J.R.R Tolkien a kelta- germán- óangol mitológia tündéreiről mintázta az angol nyelvben elf-ként megjelenő kitalált népét, melyet Göncz Árpád tündének fordított; ezt az elnevezést a fantasy- irodalom egyéb remekeinek fordítói (M.A.G.U.S., Dungeons & Dragons, Warcraft) is átörökítették.
A Tünde név személyiségre vonatkozó elemzése szerint viselője megállíthatatlanul halad céljai felé, kezdeményező, újító, független, egyenes ember, aki gyakorlatias ötleteivel képes előrelendíteni bármely folyamatot, de befektetett energiái nem minden esetben térülnek meg...
Rendkívül érdekes tehát, hogy Vörösmarty egy köznévből alkotott tulajdonnevet, mely a karakter különlegességéből adódóan vált méltán népszerűvé, s ezt a nevet Göncz Árpádnak köszönhetően egy egész mitológiai nép viseli a magyar nyelvben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése